Úgy tűnik, mégis itthon maradtam. Anyu kicsit sértődöttnek látszott, de ez van. azért igyekszem majd kiengesztelni. Ő szerintem még nem tud róla, és bennem is csak nemrég tudatosult hogy az a tény, miszerint számomra az önmegvalósítás fontosabb mint a lazítás vagy  a családdal töltött idő. Egyszerűen szükségem van valamire ami érezteti velem, hogy élek. Ami ad elég önbizalmat és reményt ahhoz, hogy örök pesszmista létemre végig tudjam nyomni a napokat egy mosollyal az arcomon. Hogy adjon valami értelmet az életemnek, és ne érezzem magam átlagosnak. Ilyen dolog többek között ez a csavenger hunt is, vagy akár a zenei ízlésem, az elveim, vagy az, hogy agnosztikus atheistának vallom magam.

Egyébként holnap teszik ki a feladatok listáját a scavenger hunthoz. Igen, nagyon izgulok :) Fura, de én voltam az első aki ráírt a csapattársaira, amint megkapta a listát az e-mail címeikkel. A szívem a torkomban dobogott, háromszor futottam át a levelet gépelési és nyelvtani hibák után kutatva (még mindig nem bízok az angoltudásomban, mint úgy általában semmilyen képességemben), míg végül rákattintottam a küldés gombra. Aztán jöttek a válaszok, végül hosszú oldalakon tartó beszélgetésbe kezdtük egy google doc-os dokumentumon. Kiderült, hogy mindenkinek ez az első GISWHES-e, kivéve nekem (ekkora balszerencsét), szóval igazán sokat tudtam nekik segíteni az ötleteimmel és tapasztalataimmal, amit az elmúlt két évből hoztam magammal. van már közös YouTube és Imgur fiókunk, táblázatba szedtük a feladatokat, hogy tudjuk majd jelölni, ki melyiket csinálja, stb. Azért örülök, hogy tudtam segíteni, elvégre a feladatokban annyira nem fogok tudni segíteni mint amcsi csapattársaim, akik ott élnek a szabadság országában, nem pedig ilyen zárkózótt, távolságtartó közösségben, mint a miénk. Szóval nálam maximum az ottthon leülős-alkotós feladatok jöhetnek számításba.

A koncertet valószínüleg elfelejthetem. Éppen azon vagyok, hogy megbízható személyt keressek Pesten, akinél alhatok, hogy kizárhassam az éjjel egyedül, az utcákon való kószálást, bár eddig semmi, szóval épp Foster the People-t hallgatok, hogy eltereljem a figyelmemet a dologról, miszerint nem csápolhatok a koncerten. *szipp*