Újra itt vagyok. *ujjongás*  Amint látjátok, megint beraktam egy új dizit, habár most a lustaság győzött, a CSS a LindaDesign-ról van, a háttér pedig Grapics Fairy-től, csak gyorsan 'méretre vágtam' és ilyen szép mályvaszínt adtam neki. D photoshop skills: lvl 0 :D

A hétvégém elég mozgalmas volt :)
Szombat délelőtt lenéztünk anyuékkal és a bátyámékkal az angol turiba... Bezony, nem mindenkinek van pénze minden héten a legdrágább márkaboltokba menni... és a tervezett egy óra helyett hármat töltöttünk ott :D Én is vettem magamnak két felsőt, két fürdőruhát, meg egy táskát. Ezen kívül úgyis csak 2 pár fürdőruhám van amit nem nőttem ki/nem ment tönkre, szóval rám fért az utánpótlás. Délután elmentem fateromhoz. Nem tudom, miért adtam be a derekam pont most, mikor semmi kedvem sem volt látni őt. Viszont kellemeset csalódtam. Persze nem benne, hanem az új barátnőjében. Egész rendes ő is, meg a fiai is. A kisebbikkel, a 14 évessel nem jövök ki túl jól, tidztán kivehető köztünk a generációs távolság. Ő focit néz, meg biciklizik a haverkaival, én meg... én meg...  szóval... értitek :D  A nagyobbik, egy egyetemista viszont elég jó fej. Van egy tök profi Nikon fényképezőgépe, szóval majd szekálhatom, hogy hadd nézhessem meg a képeit. Ráadásul kiderült, hogy M.Á.G.U.S.-ozik (google it, bitches), szóval rögtön meg is lett a közös téma. Ráadásul van egy csomó regénye is, és kölcsön is adott egyet :]

Vasárnap az uncsitesómhoz mentem (illetve a másodunokatesómhoz, de ez most lényegtelen), lent lakik a Balatonparton ^^ Nem volt semmi extra, filmeztünk meg lementünk a partra és úsztunk egyet.

Confession: A másodunokatesómmal nehéz jól kijönni. Először is, egyedül él. Négy évvel idősebb nálam, de korán levesztette a szüleit. Mivel eléggé, khm. túlsúlyos, nem túl megnyerő külsejű és eddig még barátnője sem volt, tudtommal. Másodszor - elég merev. Szilárd meggyőződése a dolgokról, hogy azok úgy helyesek, amilyennek ő gondolja őket. Ebből kifolyólag renderesen összeveszik anyámmal, amikor itt van nálunk, mert anyám is hasonlóan gondolkozik, csak őt meg lehet győzni észérvekkel. Ha én is ilyen lennék, már rég összevesztünk volna a másoduncsival, de én már megszokásból könnyen beadom a derekam, és egy vállrándítással magambafojtom a véleményem. Következő; elég gyerekes. Sokáig, hónapokig kerestem rá a megfelelő szót, végre megvan. Gye-re-kes. Amivel az őrületbe tud kergetni, ugyanis állandóan csikizni akar,meg cukkol, és amivel nálam átlépte a határt: kikapcsolja a melltartómat és lehuzogatja a gatyámat. Itt diszkréten megjegyezném, hogy az illető fiú. Szóval el tudjátok képzelni a helyzetemet... Néha már elküldeném a jó fenébe, de nem merem, mert félek, hogy akkor meg lelkiismeret-furdalásom lenne, elvégre szegény egyedül van az év nagy részében. És ide most nem tudok megfelelő zárómondatot írni, bocsesz.

-Szökött

U.I.: nem tudja valaki, hogy mit kéne átírni a CSS kódomban ahhoz, hogy nagyobb sorköz legyen a betűim között? Mert így olvashatatlan :(