A múlt: a régi blogomat megtaláljátok az archív menüpont alatt. [Egyébként nem lesznek ritkák a régi weboldalamra mutató hivatkozások, mert még mindig használom a személyes cuccaim tárolására, és különben is, nagyon zavaróak lennének egy oldalra mutató linkben oldalra mutató linkek... Nem akarom túlbonyolítani a dolgokat, így inkább beszúrok hivatkozásokat onnan, minthogy itt létrehozzak kismillió oldalt.]

Több mint húsz bejegyzéssel (és 3000 látogatóval! :O) azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy az volt a leghosszabb ideig folytatott blogom és legsikeresebb blogom. Rengeteg próbálkozásom volt már korábban, mind papíron, mind a neten, de egy idő után mindet abbahagytam. Viszont most nem tervezek ilyesmit. Legfőképpen azért, mert most van a legnagyobb szükségem arra, hogy legyen egy felület, ahol írhassak, ugyanis nincs elég időm novellákat/regényeket írni és nem akarok kiesni a gyakorlatból. 

Mi változott? Először is, egyetemre kerültem. Sajnos nem jutottam be a hőn áhított ELTE-re, részben azért mert elrontottam az írásbeli érettségim (konkrétan mononukleózissal nyomtam az ágyat egy héttel vizsgák előtt, csupán szteroidos injekcióval tudták levinni a lázam és elérni hogy egyáltalán megálljak a lábamon) részben pedig balszerencse, talán. Azóta már túl vagyok pár hullámvölgyön, megbékéltem a gondolattal, hogy egy vidéki egyetemre járjak (azt nem árulom el, melyik, hátha innen is olvassák a blogom) és itt maradjak a szüleim nyakán, sőt egy 'a faszom az egészbe, nekem ez nem megy' időszakon is túl vagyok, sőt, sikerült majdnem minden tárgyamat megmentenem. Na majd a vizsgák...
Van egy kapcsolatom. Khm. Van egy *normális* kapcsolatom.Ráadásul több, mint egy éves. Vele sem kezdődtek hibátlanul a dolgok, ráadásul a közös egyetem meghiusúlt, maradtak a közös skype beszélgetések, egész nap, közben egyikünk sem csinál semmi érdemlegeset, pedig tanulnunk kéne. Ráadásul nemrég volt egy nagyobb vitánk, még az is megfordult a fejemben hogy szakítok vele. Szóval egy év ide vagy oda, még mindig van min javítgatnunk.

Álmok jönnek és mennek. Amióta az eszemet tudom, minden érdekelt magam körül. Soha sem tudtam választani a témák közül amiknek szívesen utánaolvasnék, vagy éppen a szabadidőben végezhető dolgok között. Mindig több könyvem várt olvasásra, mint amennyit el is olvastam. Rengeteg sportot kipróbáltam gyerekkoromban. Jártam infó, matek és irodalom szakkörre, és kitalálhatjátok, rengeteg weboldalam volt. Olyan 10-12 éves korom körül kezdhettem, a max egyszerre öt darab volt. Próbálkoztam rajongói oldalakkal, weboldal designnal (ez egy olyan időszak amiről NEM beszélünk), blogokkal, stb. Ez egy másik sztori, későbbre. A lényeg, hogy többek között egy blog indítása miatt rontottam el az egyetemi félévem. Plusz aktívan loloztam, emellett olvastam, és minden tárgyhoz úgy álltam hozzá hogy 'háh, ez tök egyszerű, előadáson értettem, minek bajlódjak vele?'
Protipp: NE így állj hozzá egyetemi tanulmányaidhoz. Még akkor sem, ha épp borkóstolást tanulsz. Egyszerűen csak... ne. Valamikor november közepén kaptam észbe, egy jó kis sírós kiborulás után. A blogot és a gémelést rögtön abbahagytam.
Mégis mi vezetett vissza a blogoláshoz? A kérdés teljesen jogos.
Először is, szerettem volna egy helyet ahol megoszthatom a gondolataimat másokkal. Emellett szerettem volna egy helyet, ahol összegyűjthetem a számomra fontos dolgokat, és nem csak blogolhatok, hanem feltölthetek bármilyen tartalmat. Habár más, tematikus blogok nem fognak megvalósulni, ide fel lesznek téve töredékek belőlük.
Arról ne is beszéljünk, hogy rengeteg netes adatlapomon (pl. MOLY) a régi személyes blogom címe volt megadva. Mégis milyen képet fest rólam az, ha a linkre kattintva egy ósdi, régen frissített blogot találnak a kedves érdeklődők? Na ugye.
Emellett az oldal mellett egy rajongói oldalt tervezek még visszahozni. De persze sokkal lassabban és fokozatosabban, és csakis akkor ha biztosan tudom, hogy lesz rá időm. A rajongói oldal témája még titok, de senki ne várjon semmi extrát, egy kisebb magyar rajongói táborral rendelkező netes játékról van szó.

Ez van most: Mint már mondtam, "szortíroztam" a hobbijaim között, rengeteg időt töltöttem azzal, hogy átgondoljam az életemben hozott döntéseket és az időbeosztásomban keletkezett hibákat.
A rajzolást teljesen feladtam. Hiába jártam rajztagozatra általános 1-6. osztályban, NEM tudok rajzolni. Nincs meg a kézügyességem. Ahhoz, hogy rendesen megtanuljak, napi minimum 2-4 órányi melót bele kéne fektetnem, és ehhez nekem nincs se kedvem, se időm. A játékkritika-blog ötletét is elvetettem, mint azt korábban említettem. Maga az alapötlet működőképesnek bizonyult, de egyszerűen túl sok időt igényel annyira elmélyedni egy játékban, hogy a kritikám helytálló legyen, és ne csak az első x óra tapasztalatai tükröződjenek benne. Ergo, nem tudnám rendszeresen frissíteni a blogot.
Ami maradt, az az éneklés és a gitározás. Anno gimiben jártam egy évet zeneiskolába, de mivel jobb kézzel tanítottak és én balkezes vagyok, egy kínszenvedés volt.
Október óta járok énektanárhoz, hogy méltó énekese lehessek a mi kis szedett-vedett bandánknak. Emellett tegnapelőtt felindulásból vettem magamnak egy gitárt. Megláttam és beleszerettem... Amúgy is írok dalokat, amikhez megfelelő zenetudás nélkül nem tudok zenét komponálni... Szóval pont jókor jött ez a gitár, mint motiváció. :)
Természetesen a weboldalszerkesztést is szeretném folytatni, emellett elmerülni kicsit a CSSben. Amikor piszkálgattam ezt a kódot, elkezdett formálódni bennem egy saját design ötlete, bár ahhoz hogy megvalósíthassam, mindenképpen segítséget kell kérnem másoktól. Amire pedig köztudott hogy csak vészhelyzetben vagyok hajlandó. Majd meglátjuk, mi lesz.

Egyelőre ennyi lenne. Jövő héten jelentkezem, amint sikerül kiásnom magam a pótzh-kra tanulandó könyvkupac alól.